Sziasztok! Nagyon szomorúak vagyunk, hogy nem írtok nekünk kommentet, ezért arra gondoltunk, hogy egy kis versenyt hirdetnénk. Minden héten egy ember nyer. A feladat, hogy olyan kommenet írj, amelyik valamelyik kritériumnak megfelel: leghosszabb, legérdekesebb, legjobb ötlet... A nyeremény meglepetés lesz. Csütörtökön zárjuk majd le a versenyt!
1. Tedd be a logót a blogodba!
2. Nevezd, meg akitől kaptad!
3. Válaszolj a kérdéseket!
4. Nevezz meg 6 bloggert (belinkelve) akinek továbbadod!
5. Értesítsd az érintetteket!
3.Kedvenc...
...íróm: Stephenie Meyer
...könyvem: Twilight Saga, Suttogó, True Blood...
...ételem: csirke :)
...italom: tea
...színem: kék,zöld, lila
...énekesem: sok van
...énekesnőm: Taylor Swift
...együttes: Paramore
...Dj: nincs
...színészem: Kellan Lutz, Taylor Lautner,Jackson Rathbone, Johnny Depp stb.
...mozi film: Twilight, New Moon, Karib tenger kalózai, stb.
...sorozat: Dr. House, Szellemekkel suttogó
...dalom: sokat szeretünk :D
...hangszerem: zongora, gitár
...hónap: július
...nap: szombat
...évszak: nyár
...napszak: este
...sport: görkori, bicikli
...bloggerem: ez :D
...kedvenc idézet: Live, like there's no tomorrow :D
Sikerült írni egy új fejezetet:) Megjött az ihlet, és végre időnk is volt rá.
Jövőhéten megpróbáljuk feltenni a következőt, de nincs semmi garancia rá, mert Melindának jövőhéten Helikon lesz és nem jön haza a koleszból, Niky meg nem ér rá.
Reméljük tetszeni fog az új fejezet és várjuk a komikat :)
Ajánljuk, hogy kitartóak legyetek, mert megéri. Ezután jönnek majd az izgalmas részek :) *ördögi kacaj*
- Mi történt? – rohant Jasper Alice-hez, megölelte, és közben nyugtatta őt.
- Azonnal gyertek! – mondta Alice, és gondolatban így folytatta. – Nessie mindjárt felkel és láttam, hogy beszélni akar majd veled. És kapni fogunk valamit, amihez te is kellesz.
Furcsán nézhettem rá, mert elnevette magát és azt mondta, hogy nem tudja, mi lesz az.
- Abby, Ned! Gyertek, gondolom, éhesek vagytok. Esme készített nektek pár falatot. – mondta, Alice és megpróbált mindenkit maga után húzni, ami elég érdekesen nézett ki, hiszen csak két keze volt.
Adtam neki egy puszit, hogy leplezzem a nevetésem, és visszarohantam a házba. Hallottam, ahogy még azt gondolta, még megfizetek azért, hogy kinevettem és nem segítettem neki.
Felmentem az emeletre, Bella ott ült Nessie ágyán, és simogatta az arcát. Annyira szépek voltak, nem akartam megzavarni őket.
- Gyere be! – mondta Bella vidáman mosolyogva és odasétáltam mellé. Megcsókoltam, majd leültem mellé. – Alice azt mondta, hamarosan felkel.
- Hogy van?
- Carlisle szerint holnapra már csak az emléke marad a sebeinek, csak sok vért kell innia.
- Eddig is nyugodtan aludt?
- Eleinte nem. Csak miután elkezdtem simogatni, és dúdolni neki. – suttogta, és belebújt az ölelésembe. - Hogy álltok a tervvel?
- Egy kis probléma történt.
- Mert? Nem találtátok meg őket a kereséssel? – hirtelen felült és láttam a szemébe a felélelmet.
- Tudjuk, hol vannak, csak valaki mást is találtunk, nem csak őket. – láttam, hogy kérdezni akart és gyorsan megelőztem– majd ha mindenki itt lesz… - mondtam és ránéztem a lányunkra. Ő is így tett.
Hirtelen a mellkasomra hajtotta a fejét, és elkezdett könnyek nélkül sírni.
- Shh! Nem lesz semmi gond. Többé nem érheti baj. Ezentúl még ennél is jobban vigyázunk rá. Shh!
Megjöttek a többiek is, és Esme rögtön leültette Abbyéket enni.
Éreztem, ahogy Jasper egy kis nyugalmat küldött Bellának és nekem is.
Majd hallottam a farkasok megdöbbenését, ami kuncogásra késztetett, mire kedvesem is elkezdett hallgatózni.
- Ez pár falat? – mondták egyszerre.
- Nem tudtam, mit szerettek. Remélem elég lesz. – mondta Esmé szeretetteljesen és láttam, ahogy anyukásan elmosolyodik. Megértem a reakciójukat, mindig túlzásokba esik, ha a szeretteiről van szó. Csinált nekik egy sok fogásból álló vacsorát.
Kedvesem is halkan kuncogott. Nem akartuk felkelteni a lányunkat. De késő.
Nessie ébredezni kezdett és gondolatok úsztak az elméjébe. Megszorítottam kedvesem kezét, és ránéztem Nessie-re.
- Jó reggelt édesem! – mondtam a kislányomnak, mire kinyitotta a szemét és a nyakamba ugrott.
Bellával egyszerre kezdtük el simogatni, mire hirtelen kiugrott az ölemből és nagyon mérgesen nézett rám.
- Hogy tehetted ezt? – kérdezte, és arra gondolt, hogy kicseréltük Emmettre, majd Jasper gyorsan elaltatta.
- Sajnálom, hogy elaltattunk, de tudtuk, hogy megakadályoztad volna a cserét.
- Jól gondoltátok. – vágott a szavamba, és keresztbe fonta a kezét a mellkasa előtt.
- Nyugodj meg! Minden rendben lesz és Emmettnek sem fog baja esni. Van egy tervünk!
- Igen? Egy terv? Velem nem akartátok megosztani? És egyáltalán mi történt azután, hogy elaltattatok? – kérdezte teljes felháborodással és megint a szavamba vágott.
- Nessie! Úgy nem tudom elmondani, ha folyton a szavamba vágsz. – lesütötte a szemét, és gondolatban bocsánatot kért a hirtelen fellángolása miatt. – Semmi gond! Tudom, hogy mennyire szereted Emmettet. Megértem! Mi is nagyon szeretjük, tudod jól, ha nem lennénk biztosak a tervünkben, nem így tettünk volna. Más megoldást találtunk volna.
- Sajnálom! Tudom, hogy igazad van. De nem volt igazságos, hogy engem elaltattatok és semmit sem tudtam segíteni. Még álmomban is azon agyaltam, hogy mi lehet vele.
- Jaj, kincsem – mondta Bella és olyan szorosan ölelte magához, amennyire tudta, úgy, hogy ne bántsa őt.
Elkezdtem simogatni, hátha úgy gyorsabban megnyugszik.
Nessie elkezdett sírni és Jasper nyitott be az ajtón. –Shh! Nem lesz semmi gond. – Bella sem volt jobb állapotban, mint Nessie. Magát hibáztatja, hogy baja esett Nessienek.
Elaltassam? – megráztam a fejem, hogy nem kell. Tudnia kell mindent, amit csak szeretne. – Rendben, akkor kicsit lenyugtatom, nagyon zaklatott. – Bólintottam, majd lassan elkezdett megnyugodni, és abbahagyta a sírást. Láttam, hogy Bella is egy kicsit megnyugodott. Hálásan néztem Jasperre, aki egyből el is rohant.
- Jól vagyok! Elmondanád, hogy pontosan mi történt? Utána pedig a terveteket is?
- Miután elaltattunk, Esme és Bella hazahozott téged, és itt aludtál. Mi odaadtuk nekik Emmettet és ők rögtön elráncigálták.
- Ennyi? És mire gondoltak? Semmit nem tudsz? – kérdezte Nessie kicsit aggodalmasan.
- Nem tudom, hogy mit terveznek vele, semmi konkrétra nem gondoltak. Mindenkit zavart, hogy újra vámpír közelében kell lenniük. Olyasmi volt, mintha… - nem tudtam befejezni a mondatot, mert lentről üvegcsörömpölést hallottunk.
Mindenki lerohant a földszintre, hogy kiderítsék, mi okozta ezt a lármát.
Kitörték az egyik üvegablakot. Nem értem, mért nem tudta volna egy másikon bedobni. Mindegyik ablak nyitva volt azon az egyen kívül. Úgy is meghallottuk volna.
A földön egy doboz volt.
Gyorsan elrohantunk Carlislal körülnézni, hiszen még nem lehet messze. 2 perc alatt körbefutottunk az erdőben, de sehol senkit nem találtunk. Még csak szagnyomot sem hagyott, mintha nem is járt volna itt senki.
Visszarohantunk, a többiek megvártak minket. Valószínűleg Carlisle ötletére vártak, csak hogy neki sem volt több mint nekem vagy Jaspernek.
- Alice!? Mi van benne? – kérdezte Jasper, és odament a dobozhoz.
- Nem tudom. Csak azt láttam, hogy mindenki itt fog állni.
- Kinyitom. – Jasper megfogta a dobozt, és odavitte a dohányzóasztalra.
Mindenki leült az asztal köré, kivéve Abbyt és Nedet. Ők messzebbről figyelték, hogy mi történik.
Jasper körbenézett, és Carlisle bólintására óvatosan kinyitotta a dobozt. Egy levél volt benne. Megszagolta, hátha úgy érezni rajta valamit, de semmi. Csak papír szaga volt, mintha senki nem ért volna hozzá. Nem értettem.
Kinyitotta és elkezdte olvasni:
Üdvözletem!
Valószínűleg nem tudjátok, hogy kik vagyunk. Ez így is van rendjén. Ezen okból kifolyólag azt sem tudjátok, hogy mit szeretnénk tőletek. Arra gondoltunk, hogy adunk még egy kis útmutatót, hogy érdekesebb legyen a játék.
A versenynek mindjárt vége
És minden az enyém lesz,
Hála Néktek.
A harcnak, velem szemben, NINCS esélye.
Enyém lesz a hatalom,
Minden felett.
Én döntöm el,
Élet, vagy Halál legyen.
A szerelmem,
Mint röpdöső madár?
Vagy, mint halál,
A kígyót követve vár?...
Nem tudja senki,
Hogy mi a következő lépés,
Majd a következő nyom rávezet,
Hogy ki is vagyok én
Búcsúzunk tőletek!
Mindenki azon gondolkozott, hogy kik lehetnek ezek. Jasper a bólintásomra megosztotta a többiekkel is a feltevésünket.
- Úgy gondoljuk, hogy a Volturi áll a háttérben. – Éreztem, hogy kedvesem a Volturi szó hallatára megfeszült, és szorosabban ölelte magához kislányunkat.
Nyugtatólag elkezdtem simogatni a hátát, de még nem tudott megnyugodni, és a családunk köré fonta a pajzsát. Adtam egy csókot a nyakára, amitől egy kicsit ellazult, de még mindig nagyon féltett mindenkit.
- Gondoljátok? Edwarddal? És mégis miért feltételezitek ezt? – kérdezte Carslile higgadtan, hogy jelezze a többieknek is, hogy még nincs semmi gond.
- Amikor a tisztáson voltunk, – kezdtem bele a magyarázkodásba – Abby Brucékat látta. De Ned mást.
Mindenkinek a fejében egy szó volt egy képhez társulva, miközben Nedet nézték, aki zavarában a padlót kezdte bámulni, és közelebb lépett Abbyhez, annyira, hogy összeért a kezük.
Apu kik ők? – hallottam meg Nessie gondolatát és éreztem meg a kezét a vállamon.
- A falka új tagjai. – válaszoltam kedvesen mosolyogva rá.
Még soha nem láttam őket. Most változtak át? Akkor hogyan tudnak ennyire a közelünkben lenni?
- Nem most változtak át. Ne legyél előítélettel felettük! Nem ártalmasak senkire, már bizonyítottak! – Most rólunk beszél? És ha igen, akkor kivel? Talán azzal a barna hajú vámp… hiszen ő nem is vámpír. Abby gondolata? – A másik falka tagjai voltak. – mondtam, Abigailt nézve.
Rendben. – gondolta és levette rólam a kezét. Mint az anyja. Bella is hamar elfogadta, mintha tudta volna, hogy nem bántanak minket.
- Ki az a kislány? – kérdezte kíváncsian Abby Nessie-t nézve.
- A kislányunk. – mondta Bella szeretetteljesen.
- De ő nem vámpír.
- Félig ember, félig vámpír. Nagyon különleges kislány. – válaszoltam büszkén.
- Hogy hívnak? – kérdezte Ned és közelebb sétált, de nem mert nagyon közel jönni.
- Reneesmé. De csak Nessie-nek hívnak. – mondta mosolyogva, és odasétált hozzá és óvatosan megfogta a kezét.
Mennyivel jobb illata van, mint... – hallottam meg egy kósza gondolat első felét. De hiába koncentráltam mást nem hallottam meg.
