IV. Fejezet- Találgatások

(Jacob szemszöge)

Mi történt mit keresel itt? – Ezt még visszakapja ez nagyon fájt…

- Jake, most nem érünk rá erre. Gyere! Baj van! Nem érünk itt cseverészni. Útközben elmondom – már itt sem volt. Rohantam utána.

Edward mégis mi történt? Ugye Nessie-nek nem esett semmi baja! Mondd, hogy nem!


- Nem! Most nem róla van szó. Rose és Emmett bajba kerültek! Segítségre van szükségük!

Mi történt pontosan? Hol vannak? Szóljak a többi farkasnak? Mondj el mindent, amit tudsz! – teljesen pánikba estem, ha Emmett meg Rose mondja, hogy segítség kell, akkor nagy lehet a baj.Jézusom! Ugye nem a Volturi?

- Nem tudom, nem hiszem, azt Alice látta volna. Nem tudjuk, hogy mi történhetett, Alice nem látott semmit. Lehet találkoztak útközben valamelyik farkassal.

Nem az lehetetlen, mivel amióta tőletek eljöttem egyedül voltam farkas és előtte sem hiszem hogy farkas alakban volt bárki is, mert Sam megbeszélést akart tartani, hogy mi legyen az indiánokkal, akiken látszanak már a jelek. Most is oda siettem, csak nekem jöttél. És Alice előtte látat őket nem?

- Igen igazad lehet, de akkor mi történhetett? Nem hiszem, hogy itt egy másik farkas, mivel ez a ti területetek és egy farkas Emmettel nem tudna csak úgy elbánni, ráadásul még Rose is ott volt. – elmélkedett Edward.

Útközben összefutottunk Jasperrel és Carlisle-lal is.

Azon gondolkodtam, hogy mi lehetett az, de semmi más ötletem nem volt a Volturin kívül és arra meg nem mertem gondolni. Féltem, ha rágondolok, valóra fog egyszer válni. Ettől rettegtem a világon a legjobban. Ha idejönnének, akkor valószínűleg Nessie miatt és akkor nem biztos, hogy meg tudnánk védeni Nessie-t, bár talán jönne segíteni a Denali klán és az Amazonok…

- Jake ezt hagyd abba!!! – ránéztem Edwardra, mert hirtelen nem tudtam, mire gondol, hogy mit hagyjak abba - Ez úgy sem lehetséges!!! – Ja, hogy azt… - És akkor Rose előbb szólt volna. – mondjuk, ebben igazad van, bocsi Edward, tudom, hogy megőrjítelek.

- Jasper, Jake ti keressétek meg őket! Remélem ketten elegek lesztek! – adta ki a parancsot Edward és már éreztem is ezt a szagot.

-Carlisle, megtennéd? Én addig megpróbálok majd beszélni Emmettel. – mondta Edward halkan.

Már közel lehettünk, már éreztem őket, nem tudom, miért, de nagyon büdösek voltak.

Még soha nem mondtam ezt farkasra, de ez igaz. BŰZLÖTTEK!

Bementünk a tisztásra, hogy biztosabb nyomot találjunk, és a jó irányba menjünk.

Nagyon nehéz feladatunk volt, mivel mindenhol az ő szagukat lehetett érezni. Az egész tisztáson. Találomra mentünk, talán arra, ahol a legerősebb volt a szag, de nem biztos.

Már egy ideje futottunk, de semmi jelet nem találtunk arra, hogy vissza fele mentek-e erre, vagy innen jöttek, vagy esetleg máskor is voltak már itt. A szagok teljesen összefolytak mindennel. Mintha tűt keresnénk a szénakazalban

- Te menj arra!- mondta Jasper és rögtön szétváltunk.

Futottam, de úgy éreztem, hogy lassú vagyok, túl messze voltak már. Valószínűleg innen jöttek, de nem erre távoztak, mivel a szagukat már nem éreztem. Régen elmentek. Sejtették, hogy valakit utánuk küldenek, mert jól összezavarták a nyomokat.

Visszarohantam a többiekhez, és egyszerre értünk vissza Jasperrel. Remélem ő több sikerrel járt, mint én.


Sehol semmi nyomuk nem volt. Sajnálom. Majd ha mindent elmondtál, megyek a farkasokhoz és tájékoztatom őket. – adtam Edward tudtára. – Aztán megyünk járőrözni messzebbre is, hátha rájuk találunk.

Körbenéztem és láttam, hogy Rose a földön fekszik és Carlisle mellette van. Remélem, hogy él és nem esett semmi komolyabb baja. De a látszat nem ezt mutatja.

- Sajnos nem találtuk meg őket. De majd holnap még körbeszaglászunk. - mondta Jasper is, aztán Carlisle felé fordult.

– Carlisle? –kérdezte fájdalmas hangon, ő lehet, hogy már többet sejtett az érzésekből.

- Sajnálom… Rosalie… meg… meghalt…- felelte Carlisle elcsukló hangon, mire Emmett felordított fájdalmában.

Először nem tudtam felfogni. Rose meghalt? Hogy halt volna már meg. Ez szinte lehetetlen. Én nem tudom elhinni.

Szegény Emmett, nem tudom teljesen a helyébe képzelni magam. Nem tudom mit él át, de azt hiszem nem is szeretném átélni...

Nem tudom, hogy most mi fog következni. Lehet, ő is el akar majd menni a Volturihoz, hogy meghalhasson, mint Edward egykor… Nem tudom, hogy én mit tennék, ha valami baja esne Nessie-nek. Valószínűleg én is utána mennék a halálba. Nem bírnék nélküle élni egy percet sem. Az Életem nélkül az élet értelmetlen… Valószínűleg előbb megbosszulnám és utána mennék.

Nem fogom, hagyni, hogy Emmett valami butaságot csináljon és szerintem az egész család így van ezzel. Nagyon nem jó látni így őt, a mindig vidám, bunyózni vágyó vámpírt.

Nem hittem volna, hogy egyszer is ilyet fogok mondani vagy gondolni, de én újra akarom látni azt a folyton viccelődős nagy medvét, aki Emmett volt. Remélem egyszer még lesz olyan, mint akkor volt, mikor... minden rendben volt.

Ha ezt Nessie megtudja, teljesen magába fog zuhanni szerintem. Imádta a szőkeséget. Lehet, hogy először fel sem fogja, hogy mi történt valami, hanem mondjuk, sokkot kap, vagy esetleg elájul… azt hiszi, hogy az ő hibája volt valami, hibáztatja magát, hogy nem tudta eléggé szeretni. Nem tudom még…

Edward arra szeretnélek megkérni, hogy ha lehetséges, akkor mondjátok el Nessie-nek, hogy mi történt, mikor ott vagyok. Légy szíves!!!

Ránéztem, ő pedig némán bólintott.

Még egy jó ideig ott álltunk Rose mellett, mindenki a saját gondolataiba mélyedve és találgathattak.


Én azon törtem a fejem, hogy mondjam, vagy ne mondjam. Mondanom kéne, mert a lányok aggódnak és már jó ideje eltűntünk, már sötétedik. Engem is várnak a farkasok. De nem akarom megtörni a csendet, nem akarom megtudni, hogy mi történt pontosan, de tudnom kéne, és a többieknek is. Végül megtettem:

- Szerintem ideje lenne visszamenni, a lányok már biztos aggódnak, hogy hol vagyunk. – és hogy mi lehet Rose-zal. - Tettem hozzá gondolatban

- Jake-nek igaza van, - mondta Edward – elég régóta eljöttünk otthonról.

- Szeretnéd te vinni Rose-t, Emmett, vagy vigyem?- kérdezte Carlisle.

- Majd én viszem. – felelte Emmett és biztos magát hibáztatta, mert Edward elég mérgesen válaszolt neki.

- Ezt verd ki a fejedből Emmett! –szólt Edward.


Mikor megérkeztünk a házba mindenki odarohant a párjához, kivéve Jasper, mert Alice kiment elé. Én meg leültem a kanapéra. Emmett nem sokkal később jött be, mint mi és felvitte az emeletre Rose testét.

Alig várták, hogy megtudják mi történt, de nem akarták feltenni a kérdéseket, csak várták, hogy Edward elmondja. Gondolom, nem tudtak megszólalni.

Végül Esme megszólalt, mert nem bírhatta tovább, nagyon ideges volt.

- Edward mondj el mindent! Mi történt? Annyira izgultunk! Mi van Rose-zal? Mondd, hogy nem igaz! – tette fel Esme a kérdéseket. Nagyon aggódik, látszik rajta és a hangján is nagyon hallatszik. Az anyai ösztönök... Szegény, ha megtudja, hogy mi történt… szerintem sokkot kapna, ha ember lenne, de így csak sírógörcsöt tud kapni... könnyek nélkül. Milyen szörnyű lehet így sírni… Végül is ez nem is sírás, csak, valami… fél dolog… Nem ugyanazt érzi utána az ember, jelenesetben vámpír, amit szeretne. Egy pici megkönnyebbülést sem érez majd tőle, pedig ő megpróbálta kiadni a bánatát…

Edward alig bírt megszólalni, nem akart válaszolni a feltett kérdésekre, mert ő előre tudta, hogy mi fog történni.

- Nem tudom mi történt legelőször, de egyszer csak Emmett azt hallotta, hogy Rose sikít és rohant, hogy megtudja mi történt. 3 farkas támadta meg– kezdte Edward halkan. Hallottam, hogy Esme sikkantott egyet nagyon halkan. Láttam, hogy Carlisle próbálja nyugtatni Esme-t, nem túl nagy sikerrel.
– Rose nem bírt el velük és Emmett jött segíteni, egyet tudott megölni, de a többit nem sikerült. Nagyon erősek voltak. – gyorsított fel Edward, hogy minél előbb a végére érjen, gondolom. - Nyugi, semmi baja nem esett Emmettnek. – gondolom ez egy válasz volt valakinek a kérdésére. Talán Belláé, mert láttam, hogy egy kicsit megkönnyebbült.

Valószínűleg Alice már tudja, mit mondd Edward, és ezért néz ki úgy, mint aki sokkot kapott. Most fogta fel a szavak értelmét. Szerintem nem akarta elhinni, és biztosra akart menni azért maradt itt.

– Rose… nos, igen… Rose… - Edward nem bírta ki mondani, és ahogy láttam a többiek se nagyon, ezért kisegítettem Edwardot.

- Rose… sajnos már rajta nem segíthettünk. – a lányok sírógörcsöt kaptak. Próbáltak halkan sírni, gondolom Nessie miatt, mivel ő aludt. Legalább ő most még boldog… Egy jó ideig nem szóltak semmit a többiek, csak nyugtatták a párjukat.


Nekem viszont lassan mennem kell. Edward! Van még valami, amit tudnunk kell, hogy elkaphassuk őket, vagy mehetek közölni a többiekkel?

Edward némán megrázta a fejét.

Felmehetek még adni egy jó éjt puszit Nessie-nek? Nem hiszem, hogy felkel rá.

Válaszul bólintott egyet, én pedig felrohantam hozzá.

Megpróbáltam minél halkabban bemenni hozzá, nehogy felkeljen. Ahogy láttam, nem is érzékelte, hogy valaki van a szobában. Adtam neki egy puszit, és néztem, ahogy békésen alszik. Biztos valami szépet álmodhat, mert mosolyog. Gondolkodtam rajta mit álmodhat.

Lehet, hogy a mai napot. A sok játékot és nevetgélést. Még nem tudja a mai nap szörnyűségét…

Vagy az ő kis kitalált világában, boldogságban úszik.

Még egy kicsit néztem őt, de már nagyon későre járt, vissza kell mennem La Pusba. Gyorsan lementem és elköszöntem mindenkitől.

Már farkas alakban voltam, mikor Edward utánam szólt

- Várj Jake! – felé fordultam, és vártam, hogy mit mondd. – Te hány farkast éreztél? – kérdezte tőlem nagyon halkan. Ezen meg is lepődtem. Mivel nem hiszem, hogy ezt eltitkolná a többiek elől. De lehet, hogy tud valamit

Hármat. Három farkas lehetett ott, és te is annyit meséltél. Miért? Mit nem mondtál el a többieknek?

Edward körbe nézett, majd kicsit arrébb szaladtunk.

- Lehet, hogy nem csak három farkas volt. Emmett szerint Rose mondta neki, hogy öten voltak, de nem biztos, mert már nem volt teljesen magánál. Nem úgy nézett ki, mint aki tudja miről beszél. - Teljesen ledöbbentem minden gondolat kiment a fejemből.

Öt farkas. Egy másik falka, persze már a három is az, de hát mégis, ez már egy szép nagy falka (persze a miénknél kisebb, de mégis… ez a mi területünk) mégis mit keresnek itt? Érezniük kellett a szagunkat, hiszen sokat jártunk arra fele. És ma is arról jöttem Cullenékhoz.

Edward szerinted az a másik 2 farkas mit csinálhatott, míg Emmették vadásztak? Lehet, hogy megéreztek titeket. Ha a többi farkas utánatok szaglászik?Ha bántani akar titeket? Megölni titeket? Azt nem hagyhatom!

Emmett emlékein keresztül a harc technikájuk milyen volt? Kéne tudnunk a gyenge pontjaikat is, és az erős. Valószínűleg ebből harc lesz. Minél előbb el kell mondanunk a többieknek!

- NEM! Jake ezt senkinek nem mondhatjuk el. Ha a lányok megtudják, megijednek, hogy Emmett valami butaságot akarna majd csinálni és elvinné valaki őt. Csodálom, hogy eddig nem mondták…

- Igazad van, teljesen igazad van! De a többi kérdésre válaszolj és mondj el mindent nagyon részletesen! Minimum nekem és neked mindent tudnunk kell!

-Hát… szerintem üljünk le és beszéljünk meg mindent. Megpróbálok minél gyorsabban mindent elmondani, és csak a fontosakat. Ha kérdésed van vagy nem értesz valamit, mondd! Valószínűleg az Alfa ott volt. Ugye 2 élte túl, akit megsebeztek, az valószínűleg nem az Alfa mert, ahogy elnéztem őket, kicsit civilizálatlanok voltak és rég nem változtak át. Ruha sem volt rajtuk sehol. És nyers állat hússal táplálkoznak. Nekem jobban bűzlenek ilyenkor mint az átlag farkasok. Te éreztél valami mást, vagy mivel te is farkas vagy és gondolom nem ítélhetnéd el, ugyanolyannak érezted?

Nekem is büdösek voltak… a bűz az nem a helyes kifejezés rájuk!

– Értem. – kicsit elgondolkodhatott rajta, mert nem folytatta. Köhögtem egyet, hogy jelezzem, hogy itt vagyok.

– Jaj, bocsi! Valószínűleg az egész világból ki akarják irtani a vámpírokat.

Tudom, tovább…

- Szóval ugye náluk az Alfát kell védelmezni, találkoztam 2 nagyon civilizálatlan falkával és a gondolatuk máson sem forgott, csak hogy védeni az Alfát és elpusztítani a vámpírokat. Ott az Alfa nem is harcolt. Itt csodálom, hogy igen. A harctudásuk… Valószínűleg kiképezték őket, mivel eléggé összetettek voltak a mozdulatok és ilyen a régi időben volt szokás tanítani. Talán kicsit az én vámpírrá válásom után lehetett. Egy rövid ideig én is tanultam, de nem tudtam igazán tökéletesíteni, elég nehezek ezek.
Egyszerre támadtak nagyon összeszokott falka volt már. Mindenki tudta a helyét, hogy mit kell csinálni.
Miután megsebesültek már csak próbálták megölni Emmettet, de nem jártak sikerrel, ezért inkább menekülőre fogták. Nem ajánlom senkinek, hogy akinek nem tökéletes a harctudása, megpróbáljon harcolni velük. Nem tudom, miért, mikor és ki tanította ezeket, de az biztos, hogy nagyon sok vámpíron gyakorolták már és ezek nem kezdők. Szerintem, ha öten lettek volna, akkor lehet, hogy velünk, vámpírokkal is elbánnának.

Tehát, amit tudunk: civilizálatlanok, jó harcosok, most hárman voltak és azért nem tudták megölni Emmettet, mert számítottak a többiekre összeszokott, rendezett falka és ősi, mondhatjuk annak igaz? – bólintott – Tehát ősi harctechnika. És nem jó ötlet harcolni ellenük. Egyelőre ennyi igaz?- Edward bólintott.

–Nem állunk valami jól. – nevettem, hogy leplezzem, hogy félek. Mert igaz, félek. Amennyire Edwardot ismerem és hallani lehet egy kicsit a hangján, hogy ő is fél.

Hát rendben.
De vajon miért küldték el azt a másik kettő farkast?! Mert tudhatták, hogy nem egyedül van?! Ha meg Emmett után, akkor ő mér nem találkozott velük? Vagy mi van, ha csak ez egy csel volt, és elő akarták csalogatni a többi Cullent megölni, mivel ők is vámpírok?! Ha esetleg nem csak hárman vannak, hanem még többet? Mert ezt sem vonhatjuk ki a számításból, mivel Edward azt mondta, hogy nagyon jó harcosok, a technikájuk szinte tökéletes…Edward… mi lenne, ha tényleg elmennétek, mentsd meg Nessie-t és a többieket. Ők most a legfontosabbak és nem az, hogy megöljük őket.

- Nem Jake, ezt azonnal verd ki a fejedből nem hagyunk itt benneteket. És azt sem mondhatod, hogy nem bántanának titeket, mivel éreznék rajtatok a szagunkat a házba. És a ti szagotok is ott van. Mindenhol érezni titeket. Meg ne feledkezzünk arról se, hogy bejöttek a területetekre nem zavarta, hogy van itt egy másik falka, pedig érezniük kellett. És persze tudják, hogy jóban vagyunk, mert, - egy kis szünetet tartott, mert már nagyon ideges volt. - ezt ne vedd sértésnek, de ezt gondolnák: kik azok az idióta farkasok, akik nem ölnének meg egy csapat vámpírt, mikor azok itt laknak pár kilométerre tőlük. Gondolkozz Jake! Tudod, hogy igazam van!!! -

Lehajtottam a fejem.

Tudom, hogy igaza van, de mi mást tehetnék, másra nem tudok gondolni, csak hogy őt védjem. Életem értelmét. Edward ezt te is tudod, nem kérheted tőlem, hogy nézzem tétlenül, hogy ezek itt ólálkodnak, szimatolnak arra várva, hogy támadhassanak!

- Tudom Jake, de ha Nessie megtudná, hogy valami bajod esett és mi nem segítettünk neked megharagudna rá és én sem engedném, hogy a barátom és a másik családomnak valami baja essen. Ezt neked is meg kell értened. Bella és a többiek se mennének el, ha szükség van ránk. És ha megtudják, hogy mennyi lenne az esélyetek, ha többen vannak ötnél, itt maradnának, csak talán valaki elmenne Emmettel.

Igaza van, és ezt mindketten tudjuk. De nekem is igazam van és ezt is tudjuk. – Edward bólintott.

Ilyenkor mit kéne szerinted tenni?

- Szerintem titokban kéne tartanunk, ameddig csak lehet.

Ez nekem elég nehéz, mert amint átváltozok, megtudják. Ha nem változok át, az is feltűnő lenn, hogyha csak nagyon ritkán változok át és egy konkrét dologra nem gondolok, elég feltűnő lesz!

- Igen Jake, tudom… De jobbat nem tudunk tenni, ha megtudják, óriási galibát tudunk csinálni.
Edward! Én félek, sőt rettegek.

Mi lesz ebből, ha igazunk van és mondjuk, nem öten vannak, hanem még többen, mert az sem kizárt. Edward is félt, csak ő nem csak egy személyt akar a mindennél jobban megmenteni, hanem kettőt, persze a többieket is, de ők voltak a számára a legfontosabbak. Bella és Nessie.

Meg kellett volna köszönnöm Bellának, hogy kiállt Nessiért és megszülte. Nagyon sokat tett ezzel nekem. Rose-tól sem köszöntem meg, csak mindig ugrattam a szőke nős viccekkel. Pedig egyszer, csak egyszer meg kellett volna köszönnöm. Az most sokkal jobb érzés lenne…

Mindegy most nem erre kell gondolnom.

Mit kéne mondani a többieknek? Mert ha a felét kihagyom, feltűnő, ha meg mindent elmondok, megijednek a nemrég átváltozottak. Az sem biztos, hogy segítenének nekünk. Ami elég valószínű és én sem akarom, hogy ők harcoljanak.

- Szerintem az jó lenne, amennyit én mondtam a családnak. De ha szeretnél még mi, lenne az?

Ha megkérdezik, hogy Emmett, hogy nem bírt el velük mit mondjak?
- Rose-ra figyelt, és nem tudott odakoncentrálni. Találj ki bármit, csak ne mondd el, hogy milyen harcosok szerintem. Semmi sem biztos és egy esetleges pánik nem kell. Csak három farkas volt és semmi több! Ha csak ennyit mondasz, talán minden rendben lesz.

Rendben.

-Edward?! –hallottuk az erdőből.

Mi lenne, ha beavatnánk Bellát is?
Vicces volt látni Edward arcát, ahogy az arckifejezése megdöbbentből dühösre vált szinte egy pillanat alatt.

-Nem keverhetjük bele Bellát! Túl veszélyes lenne!- mondta nagyon mérgesen, de olyan halkan, hogy Bella még véletlenül se hallhatta meg.

-Edward?!- hallottuk még közelebbről Bells hangját, majd nem sokkal utána kilépett a fák közül. – Jake, te még mindig nem mentél haza? Vagy visszajöttél?

-Pont most akart indulni. Igaz Jacob?- mondta Edward és sokat mondóan rám nézett.

Mivel farkas alakban voltam, csak biccenteni tudtam.

-Szia. És azt mondd, amiben megegyeztünk! – köszönt el Edward.
Rendben. De nehogy azt hidd, hogy mindig igazat adok majd neked!
-Szia Jake.- köszönt el Bella is. –vigyázz magadra!- mondta aggódva.

Bólintottam, hogy úgy lesz, és elfutottam La Push irányába.