VII. Fejezet- Alku

Arra szeretnénk kérni az olvasókat, hogy írjanak megjegyzéseket, hogy mi az amit jól csinálunk, és mi az amit esetleg nem. Szeretnénk tanulni a hibáinkból, és ehhez a TI segítségetekre van szükségünk. Előre is köszönjük azoknak, akik írnak.

(Nessie szemszöge)

- Rose?- kérdeztem nagyon meglepődve.

Rose szája elé tett ujjával jelezte, hogy beszéljek halkan. Nem láttam tisztán. Olyan volt, mintha szellem lett volna.

- Rose néni, te… Hogy…? Te nem…? Ez hogy lehet? Álmodom? Vagy talán meghaltam?- hirtelen ledöbbenésemben nem tudtam mit mondani. Éreztem, hogy újra elájulok.

…

Mikor magamhoz tértem, körbenéztem, de nem láttam senkit. Biztosan csak álmodtam, hogy Rose néni itt volt. Kint még sötét volt, de már világosodott, így körbenéztem. Egy nagy barlangban voltam, és teljesen egyedül. Legalábbis én senkit nem láttam.

A fejem nagyon fájt. Nekidöntöttem a hideg falnak. Nagyon jól esett. Elkezdtem gondolkodni, hogy mi is történhetett velem. Az utolsó emlékem az, hogy Rose néni sírjánál állok, valaki mintha a fülembe súgta volna, hogy vigyázzak, megéreztem idegenek szagát, és utána semmi.

Gondolkodásomból egy rekedtes férfihang szakított ki.

- Na végre magadhoz tértél. Azt hittünk már meghaltál. Akkor nem vettük volna hasznodat.

Hasznomat? Miért?

- Kik maguk? Miért raboltak el? Mit akarnak?

- Ácsi kislány! Túl sok a kérdés. Elég ha annyit tudsz, hogy ha együttműködsz velünk, akkor nem esik bántódásod.

Kezdtem megijedni. Mit akarhat ez tőlem? A férfi, aki hozzám szólt kiment, és helyette egy nő jött be. Ellentétben a társával, ő nem tűnt gonosznak. Azonban csalódnom kellett.

- Mi a neved?- kérdezte majdnem kiabálva.

Először nem tudtam megszólalni a félelemtől.

- AZT KÉRDEZTEM, MI A NEVED? – kiabálta, és pofon vágott. Könnybe lábadt a szemem, annyira fájt.

- Ren…Renesmee Carlie Cullen vagyok. Mi…Mit akarnak tőlem? – kérdeztem nagyon halkan. Egyik kezemet az arcomra tettem, ami nagyon érzékeny volt.

A nő sem válaszolt a kérdésemre. Szó nélkül elment. Vajon kik lehetnek? Szerintem vérfarkasok, mert nem volt vörös szemük. Ha pedig igazam van, akkor biztos nem quileute-ok. Ők nem lennének képesek bántani engem. Megpróbáltam üzenni apának, hátha meghallja. Apu! Ha hallasz, egy barlangban vagyok, de pontosan nem tudom hol. Valakik elraboltak. Szerintem vérfarkasok. Nem tudom mit akarnak tőlem. Ha hallasz, segítsetek! Nagyon remélem, hogy nem vagyunk olyan messze, hogy ne hallja, amit üzenek neki.

Most már annyira világos volt, hogy mindent tisztán láttam a barlangban. A barlang bejáratát is láttam. A nyílásnál öten álltak, köztük az a kettő is, akik beszéltek velem. Körülnéztem és menekülési útvonalat kerestem. Balszerencsémre csak egy be- illetve kijárata volt, azt pedig őrizték. Gondolom ezért hagytak itt közvetlen felügyelet nélkül.

Mivel jobb dolgom nem volt, gondolkodtam. A családomon, Jake- en és a falkáján. Mi lesz, ha megölnek? Jake- et alig láttam a temetés óta. Nem tudtam elmondani neki mennyire szeretem. Sőt anyának, apának, Jasper bácsinak, Alice néninek, nagyinak, papinak és Emmett bácsinak se mondhattam el elégszer, hogy őket is szeretem.

Próbáltam bizakodó lenni, hogy elengednek épségben, de a gondolataim mindig visszakalandoztak a félelemhez. Nem tudom mióta voltam ott egyedül, de egyszer csak négyen is jöttek. Egyiküknek egy mobiltelefon volt a kezében. Odanyújtotta nekem.

- Írd be a telefonszámotokat!! Most!- dörrent rám.

Elvettem tőle a mobilt, és elkezdtem beírni a számot. Annyira remegett a kezem, hogy háromszor is újra kellett kezdenem. Végül csak sikerült beütnöm apu számát.

(Edward szemszöge)

Rohantam La Push felé amilyen gyorsan csak tudtam. A határon nem mehettem át, de mikor odaértem, elkiáltottam magam:

- JACOB!!!! A HATÁRNÁL VAGYOK!! GYERE IDE!!! NAGYON FONTOS!!!

Két perc múlva Jake már itt is volt.

- Mi történt Edward? Éppen hozzátok indultam.- kérdezte.

- Nessie-t elrabolták.

- Mi? Kik? Mikor? Miért?

- Nem tudunk sokat mi sem. Nessie elment Rosalie sírjához, és mire utánamentem, addigra eltűnt. Valószínűleg vérfarkasok voltak, legalábbis a szagok alapján erre tippelünk. A miértet sajnos nem tudom. – próbáltam tömören elmondani a lényeget.- A többiek körbenéztek, de nem találunk semmit, mindenhol csak bűz.

- De hogy lehettél ilyen felelőtlen? Hogy…- kezdte volna a fejmosást, de én félbeszakítottam.

- Most nem érünk rá erről beszélni. Ki kell derítenünk, hova vitték Nessie-t. Szólj a falkádnak, és 2 óra múlva találkozzunk a Cullen háznál.

-Rendben.- monda Jake, átváltozott farkassá, és elrohant.

Én rohantam vissza a Cullen házba, hogy megnézzem, történt-e valami fejlemény. A nappaliban Emmetten kívül mindenki ott volt. Ő-mint mindig- a szobájában kuksolt.

- Na? Történt valami amíg én nem voltam itt?- kérdeztem és reménykedve, hogy igen lesz a válasz.

-Sajnálom Edward, de nem. Kétszer is körbenéztünk, de nem találtunk semmit. Mindenfelé csak azt a büdös kutyaszagot érezni.

- Pont úgy, mint mikor Rose-t megölték. – még be se fejeztem a mondatot, rájöttem.

- Azok rabolták el Nessie-t, akik megölték Rose-t! Biztos bosszút akarnak állni. Remélem nem úgy, hogy megölik Renesmee-t.

- Igazad lehet.- mondta Jasper.- Végül is minden okuk megvan rá, hiszen Emmett megölte egy társukat, és meg is sebesített párat.

- Akkor ez is az én hibám? – kérdezte Emmett. Észre se vettem, amikor lejött.

- Dehogy a te hibád Emmett drágám.- mondta Esme, és igaza volt.- Te csak Rose-t próbáltad megmenteni, és megvédeni.

- Ne próbáljatok mentegetőzni. Miattam halt meg Rose, és miattam rabolták el Nessie-t is. Folyton csak bajt okozok. – mondta, és kiszaladt a házból. Utána akartam szaladni, de Carlisle megállított.

- Hagyd fiam! Had legyen egy kicsit egyedül

- Majd én figyelem a jövőjét, és megtudom, ha valami rosszra készül. – mondta Alice, de azért láttam az aggodalmat az arcán.

-És most mi lesz?- kérdezte Bella halkan. Mióta visszajöttem, most szólalt meg először. Eddig a sarokban ült egy fotelben, és nézett maga elé.

Odamentem hozzá, és átöleltem.

-Minden rendben lesz.- nyugtatgattam, és próbáltam elhinni, hogy igazat mondok. – Szóltam Jake-nek és a falkájának, és nemsokára itt lesznek.

Egy ideig csak ültünk, és mindenki a saját gondolataival volt elfoglalva. Alice Emmettre koncentrált, hogy lássa, ha valami őrültséget tervez. Jasper harci stratégiákon gondolkodott, ha esetleg harcra kerülne a sor. Esme aggódott Emmettért, Nessiért, és az egész családért. Carlisle próbált nem gondolni semmire, nem akart még ezzel is terhelni, amiért hálás voltam neki, de azért éreztem, hogy ő is aggódik. Bella gondolatait nem hallottam, mert a mentális pajzsa fel volt húzva, de a szemei, és az arckifejezése mindent elárult. Én pedig magamat hibáztattam, hiszen elengedtem egyedül.

Körülbelül egy óra múlva megjött Jake és a falkájából páran.. Visszaváltoztak emberré, majd bejöttek a házba. Jake odament Bellához, és megölelte. A farkasok közül Sam szólalt meg először.

- Van valami új hír?

- Nincs - mondtam. - Mindenfelé kerestük őket, de semmi nyom a szagokon kívül.

- És van valami terv? – kérdezte ezúttal Jacob.

- Még nincs. Titeket vártunk.

Ekkor megszólalt a mobilom. Egy ismeretlen szám volt a kijelzőn. Megnyomtam a hívás fogadása gombot.

- Halló?

-Cullen?

- Igen. Ki maga?

- Most én beszélek. Nálunk van Renesmee. Ha még élve akarják visszakapni, akkor adják érte cserébe azt a nagydarab vérszívót, aki megölte a társainkat. Ha holnap délig nem adják át nekünk, akkor a lány meghal. Kínok közt.

- És hol találkoznánk?

- A tisztáson, ahol a kis incidens történt. Holnap délben. Semmi trükk.

- De…- kezdtem volna alkudozni, de lenyomta a telefont.

Legszívesebben apró darabokra zúztam volna a telefont, de hogy ha újra jelentkeznének, akkor nem érnének el, így visszafogtam magam.

A családom hallotta, a beszélgetést,, és azt, amit az elrabló mondott, de mivel a farkasoknak nincs olyan jó hallása, mint a vámpíroknak, ezért elmondtam nekik mi történt.

- Emmettet akarják Nessie-ért cserébe. Holnap délben találkoznunk kell velük, és átadni Emmettet, különben megölik a lányomat.

Egy pillanatra mindenki ledermedt.

- Nem hagyhatjuk, hogy megöljék Renesmee-t, de Emmettet se adhatjuk oda nekik. Valamit ki kell találnunk.- mondta Sam.

- Egyetértek. Kell valami terv. Jasper, számíthatunk rád?- kérdeztem.

- Természetesen. Már van is egy tervem.- bíztam abban, hogy hamar kitalál valamit, de az, hogy már ki is eszelt valamit. Már kezdte volna vázolni a tervét, de leállítottam.

- Először meg kéne találnunk Emmettet. Neki is tudnia kéne a dologról, hiszen veszélyben van. Alice, van tipped, hogy hol lehet? – fordultam a húgom felé.

- Rose sírjánál van.

- Oké. Carlisle, Jasper, elmennétek érte?

- Természetesen fiam. Nemsokára visszajövünk. – mondta apám, de elindultak.

(Emmett szemszöge)

Egy ideje már ott ültem a lépcsőn, de nem vettek észre.

- Azok rabolták el Nessie-t, akik megölték Rose-t! Biztos bosszút akarnak állni. Remélem nem úgy, hogy megölik Renesmee-t.

- Igazad lehet.- mondta Jasper.- Végül is minden okuk megvan rá, hiszen Emmett megölte egy társukat, és meg is sebesített párat.

- Akkor ez is az én hibám? – kérdeztem.

- Dehogy a te hibád Emmett drágám!- mondta Esme, és a többiek bólogattak..- Te csak Rose-t próbáltad megmenteni, és megvédeni.

- Ne próbáljatok mentegetőzni. Miattam halt meg Rose, és miattam rabolták el Nessie-t is. Folyton csak bajt okozok.- mondtam és elrohantam. Remélem, nem követnek.
Nem tudom hova, de futottam. Végül Rose sírjánál kötöttem ki. Lassan odamentem.

- Miért kellett elmenned Rose? Az egész az én hibámból történt. Nekem kéne most ott feküdnöm helyetted. Mióta… mióta meghaltál, azóta is csak bajt okozok. Miattam elrabolták Nessie-t, és még ki tudja hány gondot fogok okozni.

-Emmett! – valaki a nevemet kiabálta. – Emmett! Haza kell jönnöd!- Rájöttem, hogy apám az. Pár pillanattal később Jasperrel együtt odaértek hozzám.

- Hagyjatok békén! Nem megyek haza! Én mindig csak bajt okozok. Jobb lesz nektek, ha elmegyek!

- Ne beszélj butaságokat Emmett!- mondta Jasper. – Szükségünk van rád! Gyere haza.

Megráztam a fejem.

- Fiam, ha nem jössz magadtól, akkor egy kis erőszakot kell használnunk, amit nem nagyon szeretnék.

Tudtam, hogy komolyan gondolja, és inkább megyek magamtól.

- Rendben. Megyek.

- Ne próbálkozz szökéssel, mert ketten vagyunk ellened, ha terveznél valamit.

Visszafutottunk a házba. Jake-ék is ott voltak. Amint belépte a házba, Esme odajött, és szorosan átölelt. Nem viszonoztam, mert úgy éreztem, nem érdemlem meg a szeretetét.

- Emmett. Figyelj rám. Nessie elrablója jelentkezett. Meg fogja ölni, ha holnap délben nem találkozunk velük a tisztáson. Bosszút akarnak állni, amiért megölted a társukat. De Jaspernek van terve, és nem hagyjuk, hogy megöljön se téged, se Nessie-t. Holnap délben a tisztáson kell lennünk.

- Sokkal egyszerűbb lenne, ha hagynátok meghalni, biztos engem akarnak.

- Ezt felejtsd el! Nem hagyjuk, hogy bajod essen!- dörrent rám Bella. Neki és Edwardnak kéne a legjobban neheztelni rám.

- Minden rendben lesz Emmett.- mondta Jacob is.- Van egy kis előnyünk velük szemben.

- Igen? És mégis mi?